Angol nyelvű olvashatósági formulák magyar nyelvi adaptálásának lehetséges irányai

Main Article Content

Bogdán Patrik

Absztrakt

Az olvashatóság olyan szövegjellemző, amely előrejelzi a szöveg olvasásának nehézségi fokát, megmutatva, milyen nehezen lehet annak információit kinyerni. Az olvashatóság kutatása ezért az oktatás során használt szövegek esetében nélkülözhetetlen. Az olvashatósági formulák célja ezen jellemző matematikai úton történő meghatározása (DuBay 2004). Magyar nyelvű szövegeken alkalmazható formula még nem készült. Ezért jelen tanulmány célja az olvashatóság alapvető elméleti kereteinek áttekintése, a formulák rendszerezése változóik alapján. Ezért a szakirodalmi elemzés során először az olvashatóság és az olvasható szöveg meghatározásait járjuk körbe, majd a leggyakrabban használt amerikai formulák közül ötöt bemutatva szemléltetjük azok működési elveit, magyar nyelvű adaptációjuk lehetséges irányait, végül pedig a formulákat érő leggyakoribb kritikákat ismertetjük. Legfontosabb megállapításaink összefoglalása: Bármely szöveg három jellemző kölcsönhatása révén válik olvashatóvá – a szöveg tartalma és szerkezete; az olvasó olvasásértési képessége, motiváltsága és tudása; a vizsgálat célja és jellege –, amelyek közül az olvashatósági formulák az elsőre fókuszálnak, különböző számítási módszerek segítségével (Dale és Chall 1949). A formulák közelebbi vizsgálata során ezen módszereket a mért változók mentén három csoportba rendszereztük, melyek a (1) szófamiliaritáson alapuló, a szóhosszúságot (2) szótagszámban és (3) betűszámban mérő formulák. A magyar nyelvi adaptálhatóság szempontjából a harmadik csoport bizonyul legcélszerűbb kiindulópontnak. Az összefoglalt elméleti keret és a formulák rendszerezése a formulák magyar nyelvi adaptációját, az olvashatóság hazai diskurzusának kibontakoztatását hivatott elősegíteni.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Bogdán, P. (2024). Angol nyelvű olvashatósági formulák magyar nyelvi adaptálásának lehetséges irányai. Iskolakultúra, 34(1), 69–77. https://doi.org/10.14232/iskkult.2024.1.69
Folyóirat szám
Rovat
Szemle

Funding data

Hivatkozások

Aukerman, R. C. (1965). Readability of Secondary School Literature Textbooks: A First Report. The English Journal, 54(6), 533. https://doi.org/10.2307/811407

Bogdán, P. (2022). A gyermekirodalmi szövegek olvashatósági vizsgálata a szöveg grammatikai komplexitásán keresztül. In Bona Judit & Murányi Sarolta (Eds.), Nyelvfejlődés folyamata koragyermekkortól kamaszkorig (pp. 149–166). Cser.

Bogert, J. (1985). In Defense of the Fog Index. Business Communication Quarterly, 48(2), 9–12. https://doi.org/10.1177/108056998504800203/ASSET/108056998504800203.FP.PNG_V03

Burtt, H. E. (1949). Typography and Readability. Elementary English, 26(4), 212–221. https://www.jstor.org/stable/41383630?refreqid=excelsior%3A92d5349f0d06ed80%2017436f080fc2d05e

Dale, E., & Chall, J. S. (1948). A Formula for Predicting Readability. Educational Research Bulletin, 27(1), 11–20.

Dale, E., & Chall, J. S. (1949). The Concept of Readability. Elementary English, 26(1), 19–26. https://www.jstor.org/stable/41383594?refreqid=excelsior%3Af4b7a45fcfd92ab5f62741127c96ac3c#metadata_info_tab_contents

Dubay, W. H. (2004). The Principles of Readability. http://www.impact-information.com

Flesch, R. (1948). A new readability yardstick. Journal of Applied Psychology, 32(3), 221–233. https://doi.org/10.1037/H0057532

Gunning, R. (1969). The Fog Index After Twenty Years. Journal of Business Communication, 6(2), 3–13. https://doi.org/10.1177/002194366900600202

Kahn, A., & Pannbacker, M. (2000). Readability of Educational Materials for Clients With Cleft Lip/Palate and Their Families. American Journal of Speech-Language Pathology, 9(1), 3–9. https://doi.org/10.1044/1058-0360.0901.03

Kaposi, J. (2012). A tankönyv szerepének változásai.

Klare, G. R. (1974). Assessing Readability. Reading Research Quarterly, 10(1), 62. https://doi.org/10.2307/747086

Lively, B. A., & Pressey, S. L. (1923). A Method for Measuring the “Vocabulary Burden” of Textbooks. Educational Administration and Supervision, 9(7), 389–398.

M. Nádasi, M. (2011). A tankönyvek szerepe a tanítás-tanulás folyamatában. Oktatás-Informatika Folyóirat, 1–2, 26–31. https://www.eltereader.hu/media/2013/05/Okt_Inf_2011_3_4_opt.pdf#page=28

McLaughlin, G. H. (1969). SMOG Grading-a New Readability Formula. Journal of Reading, 12(8), 639–646. https://www.jstor.org/stable/40011226

Selzer, J. (1981). Readability Is a Four-Letter Word. Journal of Business Communication, 18(4), 23–34. https://doi.org/10.1177/002194368101800403

Smith, E. A., & Senter, R. J. (1967). Automated Readability Index (Patent AD0667273). In Competitor (AD0667273). University of Cincinnati.

Szemerszki, M. (2018). A tankönyvek szerepe a tanítási-tanulási folyamatban. In A. Fehérvári & K. Széll (Eds.), Új kutatások a neveléstudományokban / 2018 Kutatási sokszínűség, oktatási gyakorlat és együttműködések. (pp. 98–115). L’Harmattan Kiadó.

Tekfi, C. (1987). Readability formulas: An overview. Journal of Documentation, 43(3), 261–273. https://doi.org/10.1108/EB026811/FULL/XML

Thorndike, E. L. (1921). Teacher’s Word Book. Bureau of Publications, Teachers College, Columbia University. https://pure.mpg.de/rest/items/item_2395369/component/file_2395368/content