Transzformációs vezetés mérhetősége és gazdasági relevanciája: MLQ, GTL és LPI elemzése

Absztrakt

A transzformációs vezetést tekinti a szakirodalom a leghatékonyabb és a legeredményesebb vezetési stílusnak. Célul tűztem ki a legismertebb mérő eszközök (GTL, MLQ, LPI) közötti összefüggések és különbségek vizsgálatát. Szakirodalmi elemzést végeztem, a GTL hét, az MLQ és az LPI öt-öt dimenziót tartalmaz. Szekunder adatok és tartalomelemzés révén arra az eredményre jutottam, hogy a GTL dimenziói megfeleltethetők az MLQ dimenzióinak és emellett további kettőt tartalmaznak. Részcéljaim között szerepelt annak feltárása, hogy ha az MLQ modellt kiegészítjük a GTL modell két további dimenziójával, akkor az így kialakuló hét stílus milyen sorrendben hozható korrelációs összefüggésbe a szervezet profitjával. További részcélom volt a GTL magyar verziójának bemutatása és belső konzisztenciájának tesztelése, mivel nagy igény mutatkozik hazai kutatások lebonyolításánál egy egyszerű, de megbízható transzformációs vezetési stílust mérő skálára. KKV-k körében felvett százas elemszámú mintán tesztelve a „felhatalmazás” a második helyet, a „támogatás” a hatodik helyet foglalja el a hét dimenzió rangsorában. A Cronbach’s alpha érték alapján a skála megbízható. Összetettebb, több kérdéscsoportot tartalmazó kérdőíves kutatások esetén – ahol a transzformációs vezetést mérő skála csupán az egyik blokkot képezi – különösen ajánlott a rövid és megbízható GTL használata.