Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok

Hatékony treasury management riporting nagyvállalati szinten

2025-05-27T11:03:09+02:00

A tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy egy nagyvállalat esetén mely módszereknek milyen előnyei és hátrányai vannak a menedzsment riportok elkészítése szempontjából. A fejlesztendő riport összeállításához egy hazai vállalatcsoport treasury menedzserével készített interjú adja az alapot. Egy gyakorlati példán keresztül három alkalmazást hasonlítunk össze a riport készítésére: Excelt, Power BI-t és egy core rendszert, az InFoRex rendszert. Az alternatívák összehasonlításához a POLANO-módszert használjuk, amelyben egyszerre több szempont figyelembevételével választható ki a legjobb alkalmazás. Eredményeink szerint, tíz szempont értékelését követően a megvizsgált esetre vonatkozóan, egyértelműen a Power BI riporting használata a legelőnyösebb választás egy nagyvállalatnak a riportolásra.

Kríziskommunikáció és a vezető: A válságkezelés kulcstényezői

2025-03-20T08:56:37+01:00

A tanulmány célja a vezetői kríziskommunikáció szerepének és hatásainak vizsgálata a szervezeti válságkezelésben. A modern üzleti és társadalmi környezetben a krízishelyzetek kezelésére irányuló hatékony vezetői stratégiák kulcsfontosságúak a szervezetek hosszú távú sikeressége és stabilitása szempontjából. A tanulmány elméleti összefoglalóként vizsgálja a transzparens és hiteles tájékoztatás, valamint a közösségi média szerepét a válságkommunikációban, amelyek az azonnali információáramlás lehetőségével új kihívásokat is teremtenek, mint például az álhírek terjedése. A kutatás hozzájárul a vezetői énmárka és kríziskommunikáció közötti kapcsolat mélyebb megértéséhez, valamint az érintettek bizalmának és hírnevének megőrzéséhez válsághelyzetekben.

Transzformációs vezetés mérhetősége és gazdasági relevanciája: MLQ, GTL és LPI elemzése

2025-04-08T14:29:30+02:00

A transzformációs vezetést tekinti a szakirodalom a leghatékonyabb és a legeredményesebb vezetési stílusnak. Célul tűztem ki a legismertebb mérő eszközök (GTL, MLQ, LPI) közötti összefüggések és különbségek vizsgálatát. Szakirodalmi elemzést végeztem, a GTL hét, az MLQ és az LPI öt-öt dimenziót tartalmaz. Szekunder adatok és tartalomelemzés révén arra az eredményre jutottam, hogy a GTL dimenziói megfeleltethetők az MLQ dimenzióinak és emellett további kettőt tartalmaznak. Részcéljaim között szerepelt annak feltárása, hogy ha az MLQ modellt kiegészítjük a GTL modell két további dimenziójával, akkor az így kialakuló hét stílus milyen sorrendben hozható korrelációs összefüggésbe a szervezet profitjával. További részcélom volt a GTL magyar verziójának bemutatása és belső konzisztenciájának tesztelése, mivel nagy igény mutatkozik hazai kutatások lebonyolításánál egy egyszerű, de megbízható transzformációs vezetési stílust mérő skálára. KKV-k körében felvett százas elemszámú mintán tesztelve a „felhatalmazás” a második helyet, a „támogatás” a hatodik helyet foglalja el a hét dimenzió rangsorában. A Cronbach’s alpha érték alapján a skála megbízható. Összetettebb, több kérdéscsoportot tartalmazó kérdőíves kutatások esetén – ahol a transzformációs vezetést mérő skála csupán az egyik blokkot képezi – különösen ajánlott a rövid és megbízható GTL használata.

Szisztematikus elemzés a szervezeti polgár magatartás megjelenéséről a kis- és középvállalkozások körében

2025-05-01T19:08:48+02:00

A kis- és középvállalkozások világszerte jelentős részét képezik egy ország gazdasági életének. Ahhoz, hogy megtartsák az értékes emberi munkaerőt nagy jelentősége van a szervezeti kultúrájuknak, amely nem csak a szervezeti értékeket határozza meg, hanem a belső emberi kapcsolatokat, így a szervezeti polgár magatartást (OCB), amely azon keresztül jelenik meg. Szisztematikus irodalomkutatásunk azt tárja fel, hogy az elmúlt öt évben milyen összefüggést találtak a nemzetközi kutatásokban a szervezeti elköteleződés, a teljesítmény, a vezetési stílus, az innováció és az OCB között a KKV szektorban.

Ahány ház, annyi szokás, avagy sportfinanszírozási megoldások az Európai Unióban

2025-03-11T08:50:08+01:00

Jelen tanulmány az Európai Unió sportfinanszírozási sajátosságait mutatja be négy tagország – Magyarország, Csehország, Németország és Hollandia – példáján keresztül. A kutatás rávilágít a nyugati és keleti tagállamok közötti eltérő történelmi, társadalmi és gazdasági háttér formáló erejére, amely jelentősen befolyásolja a sportrendszerük jelenlegi szervezeti és finanszírozási struktúráját. A kutatásból kiderül, hogy Magyarországon és Csehországban az állami szerepvállalás domináns, míg Németországban és Hollandiában a sportélet fő mozgatórugói a civil szervezetek és a magánszektor. A statisztikai elemzés során szekunder kutatási módszereket alkalmaztunk. Külön vizsgáltuk a GDP-arányos sportkiadásokat, az állampolgárok átlagos vásárlóerejéhez viszonyított költéseket, valamint a sportban dolgozók számát és nembeli megoszlását. A kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy az uniós sportpolitika a szubszidiaritás elvén keresztül teret enged a tagállami sajátosságok érvényesülésének. A sport társadalmi és gazdasági szerepének erősítéséhez természetesen elengedhetetlen a lakosság testmozgáshoz való viszonyának javítása.

Az Euró bevezetésének lehetősége Kelet-Közép-Európa országaiban

2025-05-04T22:44:15+02:00

Az euró bevezetése az Európai Unió gazdasági integrációjának egyik legjelentősebb lépése volt, amelyet eddig húsz tagállam teljesített különböző időpontokban. Az eurózóna bővítése számos gazdasági válság és reform következtében változó feltételekkel történt, amelyek között kiemelt jelentősége van a konvergenciakritériumok teljesítésének. Bár a széles körben feltételezett gazdasági előnyök, mint például a gazdasági növekedés gyorsulása és az inflációs stabilitás kapcsolódnak az euró bevezetéséhez, a szakirodalmi elemzések szerint a valóság ennél árnyaltabb képet mutat: sem a gazdasági növekedés üteme, sem pedig az inflációs dinamika nem mutat egyértelmű korrelációt az eurót bevezető országokban. Az infláció tekintetében különösen fontos, hogy az egyes feltételezések ellenére a csatlakozás gyakorlatilag nem eredményezett szignifikáns áremelkedéseket. Szó esik az árszínvonal euróhoz és dollárhoz történő konvergenciájáról is, mely jelentős a Kelet-Közép európai országok körében, Szlovénia kivételével. A cikk kitér egy amerikai gazdasági narratívára is, amely szerint az euró merevsége akadályozhatja a gazdasági alkalmazkodóképességet. Magyarország eurózónához való csatlakozásának lehetősége kapcsán kifejtésre kerül, hogy a valutaövezeti tagság önmagában nem garantálja a fenntartható gazdasági konvergenciát. A csatlakozás előnyei és hátrányai ország-specifikus tényezőktől, reformképességtől és gazdaságpolitikai stratégiától függően jelentősen eltérhetnek. Ezért Magyarország esetében további, naprakész kutatások lennének szükségesek abban az esetben, ha hazánk újra fontolóra venné az euróövezethez való csatlakozást. Utóbbi esetben ez különösen fontos lenne, főleg a jelenlegi európai gazdasági és politikai környezetben.

A CO2-kibocsátás csökkentésének lehetőségei közúti teherszállító flottákban: innovatív megoldások és jó gyakorlatok

2025-06-23T22:09:29+02:00

A tanulmány célja a közúti teherszállító járműflották szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló vállalati megközelítések és módszerek feltérképezése. Az elemzés ismerteti az alternatív hajtásláncok (elektromos, hidrogén, CNG/LNG), az infrastruktúra-fejlesztés, az eco-driving gyakorlatok, a digitális flottamenedzsment, valamint a szabályozási és pénzügyi ösztönzők szerepét a dekarbonizációban. A kutatás rámutat a vállalati kultúra és a munkavállalói szemléletformálás fontosságát is. A vizsgált esettanulmányok alapján megállapítható, hogy a kibocsátáscsökkentés akkor a leghatékonyabb, ha technológiai, szervezeti és stratégiai szinten integrált módon történik. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a fókuszban lévő vállalatok számára a fenntarthatóság nem csupán környezeti, hanem versenyképességi és működési hatékonysági kérdés is.

A tej „élet, erő egészség”?! – Fogyasztói magatartás vizsgálata a tejfehérje- és a laktózérzékenyek körében

2025-03-06T22:04:42+01:00

Kutatásunk során a táplálkozással összefüggő betegségek közül a tejfehérje-allergia, illetve a laktóz-intolerancia lett a vizsgálatunk tárgya. Munkánk során feltérképeztük ezen betegség biológiai hátterét, majd mind a kvalitatív, mind a kvantitatív módszerek egyikével próbáltuk megközelíteni a problémát, egyrészt értékesítési, másrészt fogyasztói szemszögből. A két kutatás, egymást kiegészítve. nyújtott lehetőséget arra, hogy megismerjük a lakosság ezen szegletének gondjait, fogyasztási-vásárlási szokásait. Igyekeztünk a végén megfelelő következtetéseket levonni, illetve a fogyasztók számára néhány javaslattal éltünk.

A Covid-19 online kereskedelemre gyakorolt hatása

2025-05-12T14:08:58+02:00

A Covid-19 hirtelen megjelenésével és drasztikusan gyors elterjedésével jelentős változásokat okozott az emberek életében és a gazdaságokban világszerte. Hatása kiterjedt nem csupán a mindennapi életre, hanem a fogyasztói magatartásokra, az ellátási láncokra, valamint az online kereskedelemre egyaránt. A hagyományos értékesítéstől való eltérés sok vállalat számára okozott problémát ebben az időszakban, az Amazon azonban a hasznára fordította a helyzet adta lehetőségeket, így jelentős versenyelőnyt szerzett más vállalatokkal szemben a munkavállalói és fogyasztói igényeinek biztonságos kielégítésére vonatkozóan.

A napelemek belső hővezetési és hősugárzási tulajdonságainak vizsgálata különböző technológiák esetén

2025-03-06T11:25:23+01:00

A tanulmány a különböző napelemes technológiák (hagyományos szilícium, PERC, PERC + UV fólia) hővezetési és hősugárzási jellemzőit vizsgálja szimulációs környezetben. Elemeztük a belső hőmérséklet-emelkedést, a hőveszteséget és a hősugárzás csökkentésének lehetőségeit, figyelembe véve Miskolc éghajlati viszonyait. A szimulációk szerint a hagyományos szilícium napelemeknél nagyobb a hőmérséklet-emelkedés és a degradáció. A PERC technológia az infravörös visszaverés révén csökkenti a hőveszteséget, míg a PERC + UV fólia a legjobb hőmérséklet-stabilitást és minimális energiaveszteséget biztosítja. Az eredmények alátámasztják, hogy az UV-védett technológiák hosszabb élettartamot és nagyobb hatásfok-stabilitást nyújtanak, különösen forró éghajlati körülmények között.

"Karcsú" kábelek – avagy lean szemlélet a kábeliparban

2025-03-24T13:09:52+01:00

A gyártási rendszerek korszerűsítése, illetőleg a műszaki fejlesztések által nem csupán a termelés tehető hatékonnyá, hanem a fenntarthatósági szempontok is fokozottan teret nyernek. E többes célt tűzte ki a Prysmian MKM Kisteleki Kábelgyára is, amikor az innováció szellemében sikeresen megvalósított egy Lean Six Sigma (LSS) anyagfelhasználás optimalizálást célzó projektet. E projekt célkitűzése tulajdonképpen a kábelgyártás során használt mesterkeverék felhasználásának optimalizálása volt. A közlemény címe is sejteti, hogy a Lean szemlélettel azonosulva az anyaghatékonyság javítása került a fókuszba. A projekt megvalósítását a DMAIC (Define, Measure, Analyze, Improve, Control) módszertan ötlépcsős folyamata segítette, amely strukturált keretet biztosított az anyagfelhasználás pontos mérésére, elemzésére és ellenőrzésére. A Lean Six Sigma (LSS) módszertan bevezetése és alkalmazása pedig lehetőséget nyújtott a gyártási folyamatok mélyreható vizsgálatára statisztikai módszerekkel. A gyártási rendszer módosításával a ~7,66%-os normaeltérést 0,58%-ra sikerült csökkenteni.

A kiterjesztett valóság alkalmazásfejlesztésének jövője: trendek és lehetőségek

2025-03-28T20:43:56+01:00

A kiterjesztett valóság (AR) alkalmazásfejlesztésének jövőjét a feltörekvő trendek és a különböző iparágakban bővülő lehetőségek alakítják. Ebben a tanulmányban az AR technológia kulcsfontosságú fejlődéseit vizsgáljuk, beleértve a mesterséges intelligencia integrációját, a felhőalapú számítástechnikát és az 5G kapcsolódást. Kiemeljük az AR egyre növekvő alkalmazását olyan ágazatokban, mint az egészségügy, az oktatás, a kiskereskedelem és a gyártás, hangsúlyozva annak szerepét a felhasználói élmény javításában és az üzemeltetési hatékonyság növelésében. Továbbá megvitatjuk a hardverkorlátokkal, az adatbiztonsággal és a felhasználói adatvédelemmel kapcsolatos kihívásokat is. A tanulmány áttekinti a jelenlegi fejlesztési keretrendszereket és platformokat, bemutatva az AR eszközök fejlődését és azok hatását a fejlesztők számára való hozzáférhetőségre. Foglalkozunk a webalapú és platformfüggetlen AR megoldások felé történő elmozdulással is, amely rávilágít az egyre növekvő igényre a zökkenőmentes és skálázható alkalmazások iránt. Emellett az innovációs lehetőségeket is azonosítjuk az AR tartalomkészítés, a felhasználói interakció és a vállalati alkalmazások területén. Ezen trendek elemzésével arra a következtetésre jutunk, hogy az AR fejlesztése folyamatosan fejlődni fog, amelyet a számítási teljesítmény, az érzékelőtechnológia és a felhasználói igények fejlődése hajt. Javasoljuk, hogy a kutatók, fejlesztők és vállalatok közötti együttműködés kulcsszerepet játszik a meglévő akadályok leküzdésében, valamint az AR alkalmazások teljes potenciáljának kiaknázásában a jövőben.

Az EFQM modell és az Ipar 4.0 integrációja: vezetési és szervezeti kihívások

2025-05-01T20:04:40+02:00

Az EFQM (European Foundation for Quality Management) modell több évtizede meghatározó szerepet tölt be a minőségmenedzsment (keret)rendszerek fejlesztésében és a szervezeti kiválóság előmozdításában. Az Ipar 4.0 megjelenése a digitális technológiák, úgy, mint a mesterséges intelligencia, az IoT (Internet of Things) és az automatizáció integrációját vonta maga után, ezáltal szignifikáns átalakulást hozott a vezetési és szervezeti struktúrákban is. A kutatás célja az EFQM modell és az Ipar 4.0 kapcsolatának vizsgálata, különös tekintettel arra, hogy a minőségmenedzsment milyen szerepet játszik a digitális transzformációban, nem eltekintve a fenntartható versenyképesség szempontjától, továbbá kitekintést kívántunk eszközölni a várható jövő vonatkozására, amely az Ipar 5.0 (és a Minőség 5.0) megjelenésével várható. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy az EFQM modell segíthet a szervezeteknek a technológiai kihívások kezelésében, és ezzel párhuzamosan képes segíteni a szervezeti rugalmasságot és az innováció ösztönzését. Az Ipar 5.0 és a Minőség 5.0 térnyerése során az emberközpontúság és a fenntarthatóság kiemelt prioritást fog élvezni mind ipari, mind nem ipari környezetben, illetve feladatokban. Az EFQM modell ebben az új környezetben is releváns maradhat, segítve a szervezeteket az innováció és a minőség összehangolására, figyelembe véve a fenntartható fejlődés megkerülhetetlenségét.

A kínai állam szerepe az elektromobilitás terjedésében

2025-04-29T18:29:29+02:00

A cikk a kínai állam támogatását vizsgálja az elektromosautó-iparban, amely napjainkban az egyik legintenzívebben fejlődő iparág. Az állami intézkedések célkitűzése, hogy megteremtse az erőforrásokat a technológiai fejlődésre, innovációra, a növekedés mellett kiemelt szerepet kap a zöldátmenet előre mozdítása, a környezetszennyezés csökkentése egy fenntartható jövő megteremtése érdekében. Az ország globális versenyképességét is növeli az iparág fejlődése, ebben az újnak mondható területen a teljes értékláncba bekapcsolódva iránymutatóvá, piacvezetővé szeretne válni Kína. Az állam ehhez igazítja a vállalatok és háztartások támogatását, ezzel előteremtve a társadalmi és gazdasági jólétet. Bemutatásra kerül az egyik leggyorsabban növekvő vállalat, a BYD is, amely a támogatásoknak is köszönhetően nemzetközi szinten jelentős piaci szereplővé vált az évek során és az összes kontinensen rendelkezik gyáregységekkel. Az elektromobilitás egy olyan összetett terület, amely fejlesztési potenciáljának kihasználásához több technológiai és gazdasági tényezőt kell megvizsgálni. Az elektromos járművek teljes életciklusát, vagyis a gyártási és felhasználási folyamatot is számításba kell venni, egészen az nyersanyag kitermelésétől az elhasználódott akkumulátorok újrahasznosításáig, hogy egy valóban környezetkímélő technológiává tudjon válni a jövőben.