Módszertani Közlemények

A számfogalom és a számolási hibák vizsgálata gyógypedagógusok véleménye alapján

Nóra Kovács — 2024-10-01

Életünk szinte minden területén találkozunk számokkal. Akár vásárlás során, akár a napirendünket tekintve, de egyszerű, hétköznapi dolgokban is megjelenik a számok használata. A számok használatának segítségével olyan információkhoz juthatunk, melyeket a környezetünk kommunikál felénk. Ha a számolási készségek terén probléma, zavar lép fel, akkor az akadályozhatja a mindennapi életben való boldogulást. Kutatásunk célja, hogy felmérjük a tanulásban akadályozott tanulók matematikaoktatásában érintett gyógypedagógusok véleménye alapján az említett tanulók matematikai képességeinek állapotát, valamint, hogy beazonosítsuk körülményeiket a matematika elsajátítása terén. Tanulmányunk ismerteti az elméleti hátteret, bemutatja a kutatás menetét, és részletezi a kapott eredményeket.

Beszédfeldolgozást vizsgáló tesztek iskoláskorig

Valéria Juhász — 2024-10-01

Az írás-olvasás megalapozását a beszédpercepció és a beszédprodukció megfelelő szintű képességeivel és készségeivel kezdhetjük. A beszédpercepció magas szintű fejlettsége és az erre épülő fonológiai tudatosság nélkülözhetetlen az olvasástanulás megkezdéséhez. Mind a beszédpercepció, azaz, hogy a különböző hangokat pontosan azonosítani tudjuk, mind a fonológiai tudatosság különböző szintjeinek a magas szintű kifejlődése, valamint a szótagokkal, hangokkal történő összetettebb manipulációs képességek kialakításának a folyamata hosszú hónapok, évek során fejlődik ki. Ezek kialakulása ugyan már születéstől elkezdődik, azonban folyamatosan pontosodik, fejlődik. Különösen alkalmas időszak erre az óvodáskor, hiszen ekkor a legszenzitívebb az agynak erre való figyelme, strukturálódási képessége és funkcionáló szerepének kialakítása. Kisiskoláskorban ezen képesség fejlődése már plafonhatást mutat. Azért, hogy minden kisgyermeket nevelő (legyen az akár szakember vagy szülő) jól tudja segíteni a gyermekek ezen képességének a fejlődését még iskoláskor előtt, összegyűjtöttük mindazon vizsgáló tesztek feladattípusait, amelyek ezen képességek szintjét mérik az óvodás gyermekeknél. A tudományos megalapozottságú tesztek típusfeladatai alkalmasak arra, hogy azokat fejlesztésekbe fordítsuk, fejlesztésre használjuk. Ezek és a tanulmányban még említett vizsgálatok ismerete és használata nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a gyermek a lehető legjobb képességekkel és készségekkel kezdje az olvasástanulást. Tanulmányunk végén található összegző táblázat segíti a feladattípusok közti eligazodást a szintek és a tevékenységi formák közt.

A könnyen érthető nyelv nemzetközi irányelveinek képekre vonatkozó útmutatásainak kvalitatív elemzése

Lili Ladányi — 2024-10-01

A modern társadalmakban az információhoz való egyenlő hozzáférés alapvető emberi jog. A könnyen érthető nyelv olyan eszköz, amely támogatja az alacsony nyelvi kompetenciájú és az információ értelmezéséhez segítséget igénylő személyek társadalmi integrációját. Ezen kutatás a könnyen érthető nyelv nemzetközi irányelveinek képekre vonatkozó útmutatásait vizsgálja, kiemelve azokat a szabályrendszereket, amelyek az információ vizuális támogatásának módját és hatékonyságát meghatározzák. A metanarratív szakirodalmi elemzés során megvalósítjuk az európai országokban használt szabályrendszerekben megjelenő, képekre vonatkozó irányelvek lényegesnek tűnő elemzési szempontok alá rendezését, és a közöttük lévő hasonlóságok és eltérések feltárását és összehasonlítását. A kutatás rávilágít arra, hogy a könnyen érthető nyelv alkalmazásának sikeressége érdekében elengedhetetlen az egységes, mégis rugalmas szabályrendszerek kidolgozása, amelyek figyelembe veszik a különböző nyelvi és kulturális sajátosságokat. Az eredmények hozzájárulhatnak a kommunikációs akadálymentesítés fejlesztéséhez és az információhoz való hozzáférés javításához.

A morfológiai tudatosság mérése és fejlesztésének hatása a szövegértési képességre 9. osztályos szakiskolai tanulók körében

Blanka Bartha — 2024-10-01

A morfológiai tudatosság a szavak szerkezetének manipulálására való képesség (Carlisle, 1995; Török és Hódi, 2015). Több nemzetközi tanulmány is megerősíti a morfológiai tudatosság fejlesztésének fontosságát és a szövegértésre gyakorolt hatását (Gillon és Kirk, 2009; Bernstein, Flipse, Jin és Odegard, 2020 stb.). Magyarországon a kutatások a nyelvtanulás korai szakaszára korlátozódnak (Varga, Pásztor és Steklács, 2019), így a magyar középiskolások morfológiai tudatossága és annak fejlesztési lehetőségei még feltárásra várnak. A nemzetközi kutatások a morfológiai tudatosság felmérését és fejlesztését, valamint az olvasásértésre gyakorolt hatását felnőttkorig relevánsnak találják (Wilson-Fowler és Apel, 2015; Binder és Tighe, 2015). A magyar szakiskolás tanulók körében végzett felmérés jelentős eredményeket nyújthat a morfológiai tudatosság mérésével és fejlesztésével, valamint az olvasásértésre gyakorolt hatásával kapcsolatban. A kutatás fő kérdése az, hogy a középiskolások morfológiai tudatossága felmérhető és fejleszthető-e az iskolai környezetben, és hogy ennek fejlesztése pozitív hatással van-e a tanulók szövegértési készségére. A kutatás résztvevői egy szakiskola 9. évfolyamának tanulói. A 30 és 28 tanulóból álló osztályok alkotják a kutatás kísérleti és kontrollcsoportját. A kutatás eredményei igazolják, hogy a szakiskolák 9. osztályos tanulóinak morfológiai tudatosságának felmérése és fejlesztése a tanórai tevékenységek keretében lehetséges. Továbbá, hogy a morfológiai tudatosság fejlesztése pozitív hatással van az olvasásértésre.

Schnell Zsuzsa (2016): Az elme nyelve. Társalgás és nyelvfejlődés.

Alinka Molnár-Tóth — 2024-10-01

Megelőzési technikák és képzetek az iskolai agresszióról. Czető Krisztina (2013): Veszélyes üzem a katedra?

Dávid Pénzes — 2024-10-01

A családi kompetenciák erősítésének lehetőségei a kora gyermekkori intervencióban

Andrea Szabóné Harangozó — 2024-10-01

Magyarországon az eltérő, megkésett fejlődésű gyermekek és családjaik támogatása a kora gyermekkori intervenció rendszerében zajlik, melynek feladata a gyermek fejlődésének elősegítésén túlmenően a család kompetenciáinak erősítése, valamint a család társadalmi inklúziójának támogatása, a társadalmi elszigetelődés megelőzése. Tanulmányomban a családi kompetenciák erősítésének lehetőségeit, a sérült gyermeket nevelő szülők által igénybe vehető szolgáltatásokat vázolom fel a pedagógiai szakszolgálat intézményrendszerén belül.