Lovagregény Attiláról, trubadúrversek és szerelemtan Szepesi János zágrábi püspök (1361 k.–1410) kódexében

Absztrakt

Egy 13. században, Padovában, francia-venetói keveréknyelven lejegyzett lovagregény elbeszélése szerint Attila magyar király, aki egy királylány és egy kutya nászából született, a kereszténység elpusztítására jött Itáliába, de több város felégetése után Riminiben egy sakkjátszma végén megölték. A történet számtalan variánsban hagyományozódott, s évszázadokra meghatározta az Attiláról alkotott képet Észak-Itáliában. Az itt franciául vagy a francia és a venetói nyelvjárás elemeit keverő nyelven lejegyzett műveket korábban a francia irodalom romlott változatának tartották, ma viszont már az észak-itáliai lovagi irodalom önálló korpuszaként tekintenek rájuk, és megkezdték a tanulmányozásukat. Az a kódex, amely az Attila-lovagregény legrégibb szövegét megőrizte, a francia-venetói nyelvű lovagi irodalom más alkotásait is tartalmazza, köztük egy trubadúrvers- gyűjteményt és egy szerelemtant. A kódex egykor Szepesi János zágrábi püspök, majd nápolyi érsek tulajdona volt. Ahogy Szepesi, úgy feltehetően a többi, a századok során Veneto területén tanult magyar értelmiségi is megismerhette az észak-itáliai Attila- hagyományt és az itteni, francia mintákat követő irodalmat. A francia lovagi kultúra magyarországi ismerete szempontjából érdemes volna megvizsgálni az észak-itáliai lovagi kultúra közvetítő szerepét.